Igazándiból a mester nem szeret rugdosódni. Nem szeret sem hátsón rúgni, sem más helyen. De hazudnánk, ha azt mondanánk, hogy ugyanakkor az ellenétete igaz. A mester ”nem rugdosódni” sem szeret.
Látszik, hogy a mester, vagy inkább így írom, Mester, egy különleges állatfajta. Vagy különleges emberfajta, ha már itt tartok. A mester mindent szeret tenni, így rugdosódni is – természetesen mosollyal, csakis és kizárólag mosollyal, hogyan máshogy. De lássuk, mit ír erről ő:
“Azt gondoljátok, azért jövök, hogy s*ggberúgjalak benneteket. Egyébként nem kell ezt nekem megtennem, megteszitek ezt saját magatok is. Én legfeljebb irányítom a saját rúgásotokat.”
A Mester már csak ilyen. Irányítja a rúgásokat. Kedves, ugye? Végtére is ő a mester, tudja, hogy hogyan lehet a saját energiáddal, saját mozgásoddal jól megnevelni téged.
Honnan ismerős ez?
Ja persze,
a küzdősportokból.
De a mester jelenleg nem, vagy nem csak a küzdősportokban jártas. Azt hiszem, elsősorban nem.
Minden esetre, ha nem teszek semmit, akkor nem rúg seggbe.
“Gondolod” szól a mester. “Ha nem teszel semmit, az semmit-tevés, és azért jár a rúgás”
Na, itt lett elegem, és rögtön leírtam ezt az egész szóváltást.
Na, most tessék rugdosódni!
